A Regent's Canal nem tartozik London elsőszámú nevezetességei közé, mégis az egyik legérdekesebb és leghangulatosabb jelenség Londonban. Ez a kis mesterséges csatorna azért épült meg, hogy összekösse Paddingtont a Grand Union csatornával, ami pedig London és Birmingham között biztosítja a vízi utat.. Közel 14 kilométeren át szeli keresztül Londont, de talán azért nem annyira ismert, mert nem London fő látnivalóinak közelében van. Ugyanakkor a keskeny kanális a rajta álló lakóhajókkal egyedi arculatot biztosít a vízi élet szerelmeseinek.

1802-ben jött először az ötlet a csatorna megépítésére, de 1812-ig kellett várni, hogy a parlament rábólintson. John Nasht bízták meg a tervezéssel, aki nem kisebb dolgok tervezésében vett részt, mint a Regent's Park, a St. James Park, a Buckingham Palota vagy éppen a Marble Arch. A csatorna megépítése során 26 méteres szintkülönbséget kellett legyőzni, amit 3 zsilippel és 3 alagúttal sikerült megvalósítani. Az építkezés 1820-ra befejeződött. Ne felejtsük el, hogy ebben az időben Londonnak még nem volt kiépített vasúti hálózata. A hajókat lovakkal vontatták a part mentén, aminek nyomait még ma is láthatjuk. A vontatáshoz használt kiépített út ma kiváló lehetőséget ad arra, hogy a csatorna mentén csodálatos kirándulást tehessünk.

Szilveszter révén ideje egy kis lazításnak. Következzen egy csokor azokról a legekről és érdekességekről, amik noha kicsit néha bulvárosak, de akkor is hozzátartoznak London történetéhez és hétköznapjaihoz. A végén pedig egy gyönyörű time lapse videó a városról. Jó szórakozást.

London története és infrastruktúrája természetesen bőven ad apropót arra, hogy megvizsgáljuk, mi is történik a felszín alatt a világ egyik legnagyobb metropoliszában. Számtalan alagút, katakomba, kormány által épített helység,  használaton kívüli metróállomás és természetesen csatornarendszer rejtőzik a város alatt.

Talán az egyik legfontosabb és legismertebb oldala London föld alatti életének a Temze alatti forgalom. Több, mint 20 alagút halad át a folyó alatt, melyek között van gyalogos-, közúti és vasúti alagút is. Elsőként a 396 méter hosszú Thames Tunnel-t kell megemlítenünk, ami sokáig a világ nyolcadik csodájaként volt ismert. A 19. század elején épült, 1825 és 1843 között, és ez a világ első folyó alatt épített alagútja. A technológia, amit használtak, tulajdonképpen azóta is az alagútkészítés alapja, ugyanis ekkor használtak először pajzsos alagútfúró rendszert (Brunel és Cochrane nevét érdemes megjegyezni ezzel kapcsolatban). Nem kis áldozattal járt az alagút megépítése, hiszen rengeteg pénzt emésztett fel az építkezés, és sajnos emberi áldozatokkal is járt a gigászi terv megvalósítása. Kezdetekben az alagutat a gyalogosforgalomnak és a lovas kocsiknak tervezték, ám a befektetőknek hamar rá kellett jönniük, hogy az alagút nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, ezért 1865-ben az alagutat eladták a vasútnak.

A Trafalgar tér kétségkívül London legnagyobb és legismertebb tere, ami kedvelt turistalátványosság, ideális hely a randira, valamint méretéből adódóan számos rendezvénynek, megmozdulásnak ad otthont. Minden bizonnyal az egyik legkedveltebb hely Londonban, e blog írója is itt szeretett bele ebbe a városba igazán még 2002 tavaszán, egy szép estén.

A mai tér helyén korábban a Charing Cross állt, ám 1820-ban IV. György bízta meg a tizenkilencedik század legismertebb angol tervezőjét, John Nash-t, hogy álmodja újra ezt a helyet. Az itt valaha álló istállók elköltöztetése után a tér építése 1845-re fejeződött be Sir Charles Barry munkájának köszönhetően, akinek a neve gyakorlatilag egyet jelent a térrel.